Folytatjuk a sorozatot az Isten képére teremtett emberről. Legutóbb arról volt szó, hogy Isten kiűzte az embert az Éden kertjéből, és elzárta az élet fájához vezető utat, nehogy az ember egyen róla, és nyomorult, bűnös testben örökké éljen.

Most azzal folytatjuk a sorozatot, hogy az ember test, lélek és szellem.

Ma az ember testéről lesz szó. Olv. Alapige: Zsid 10,5-10. Testet alkottál nékem.

Három kérdéskörről szólok: 1. Istennek célja van a testünkkel is. 2. A hívő ember testében lévő feszültség. 3. A testünk fegyelmezése.

1.) Istennek célja van a testünkkel is

Istennek célja van az emberrel, és az ember testével is. Az alapigében azt olvastuk, hogy Fiának, J. Kr.-nak is testet alkotott, amikor leküldte hozzánk, hogy cselekedje az Atya akaratát. Ádámnak is azért alkotott testet, hogy tegye Isten akaratát, és uralkodjon a földön. A Szentírásból tudjuk, hogy Istennek még más célja is van az emberrel, amiről majd később lesz szó.

Az ember ugyan elbukott az Édenben, de Isten célja az emberrel nem változott. Ezért jött el közénk J. Kr.

Olv. Alapige: Zsid 10,5.7.9. Az Atya alkotta meg J. Kr. testét, hogy cselekedje Isten akaratát. Mi volt Isten akarata? Olv. Alapige: Zsid 10,10. Isten áldozatra szánta J. Kr. testét és vérét, hogy megváltson minket a bűnből, a halálból, és megszentelt életünk legyen! Hogy a mi életünk, a mi testünk is Isten számára elkülönített, céljainak betöltésére félretett legyen.

Istennek Dáviddal is célja volt, és hogy Dávid betöltse a számára kijelölt feladatot, testben kellett megszületnie, számára is testet alkotott. Olv. Zsolt 139,15-16. Isten gondosan megalkotta az ő testét. De nemcsak Dávidét, hanem minden ember testét! A miénket is.

Mi Istennek a célja velünk, a testünkkel? Olv. Róm 12,1-2. Tehát ugyanúgy, ahogy az Úr Jézus a testét odaszánta áldozatra, ezt tegyük mi is. Természetesen a mi áldozatunk célja nem a megváltás. Erre nem vagyunk alkalmasak, és már nincs is rá szükség, mert az Úr Jézus elvégezte. Hanem ahogy az Ige mondja, a mi áldozatunk élő áldozat legyen. Azt jelenti, hogy Istennek éljünk, hogy ne szabjuk magunkat e világhoz, hanem… az Istennek jó, kedves és tökéletes akaratát tegyük.

Az Úr Jézus azt mondta: Luk 12,23: Az élet több, hogynem az eledel, és a test, hogynem az öltözet. Nem azért élünk, hogy a testünket tápláljuk és öltöztessük!

Isten ezekről gondoskodik. A testünk ettől több! Szánjuk oda az Úrnak!

Tehát nem igaz, amit valamikor a görög filozófusok mondtak, hogy a test nyűg, a test a lélek börtöne. De nem jó a mai testkultusz sem, amikor az ember kényezteti a testét, és nem szánja oda az Úr szolgálatára.

2.) A hívő ember testében lévő feszültség

Bűnösöknek születtünk, ami azt jelenti, Róm 7,18a: hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó. Róm 7,20: a bennem lakozó bűnről beszél. Ugyanakkor, mint Isten megváltott gyermekei, a testünk a Szt. Sz. temploma. 1Kor 6,19: Avagy nem tudjátok-e, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Szellemnek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?

Tehát egyrészt a testünk a bűn teste, nem lakik benne jó. Másrészt a testünk templom, amiben Isten Szelleme lakik. Ebből nagy feszültség adódik.

Mit akar a bűnös test?  Gal 5,19-21 A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek [ezek]: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás. Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, visszavonások, pártütések, Irigységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók: melyekről előre mondom nektek, amiképpen már ezelőtt is mondottam, hogy akik ilyeneket cselekesznek, Isten országának örökösei nem lesznek. Ezekre a bűnökre a hajlam nemcsak a hitetlenek testében van meg, hanem a hívő emberek testében is! Ezzel számolnunk kell! Ne gondoljuk, hogy miután hívőkké lettünk, ezek megszűnnek a testünkben!

A hívő emberek már nem teszik a test durva bűneit, de a test cselekedete pl. a versengés, az ellenségeskedés, a harag, az irigység is, és ezek előfordulnak nálunk is! Ezeket is meg kell öldökölni! Minden bűnt nagyon komolyan kell venni! Nem szabad úgy gondolkozni, hogy nem számít, ha vétkezünk, mert az Úr megbocsát! Azt olvastuk: akik ilyeneket cselekesznek, Isten országának örökösei nem lesznek.

A hívőkben lévő Szt. Sz. felveszi ezek ellen a harcot. Helyesebben: Nekünk kell harcolni ezek ellen a Szt. Sz. segítségével. Róm 8,11-13: De ha Annak a Szelleme lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halálból, ugyanaz, aki feltámasztotta Krisztus Jézust a halálból, megeleveníti a ti halandó testeiteket is az ő tibennetek lakozó Szelleme által. Annak okáért atyámfiai, nem vagyunk adósok a testnek, hogy test szerint éljünk: Mert, ha test szerint éltek, meghaltok; de ha a test cselekedeteit a Szellemmel megöldökölitek, éltek.

Különös, hogy Isten meghagyta ezt az ellentétet a testünkben, hogy ott legyen az

Isten előtt utálatos, szennyes bűn; ugyanakkor ott legyen a Szt. Sz., Isten tiszta, dicsőséges Szelleme is, Aki J. Kr.-t és az Atyát, a Szent Istent képviseli.

Miért rendelkezett így az Úr? Úgy gondolom, hogy többek közt azért, hogy fel ne fuvalkodjunk. Hogy állandóan Rá legyünk szorulva. Továbbá, hogy nyilvánvalóvá legyen, szeretjük-e az Urat. Mert aki Őt szereti, az megöldökli a test cselekedeteit. Ján 14,21: Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak. 22a: Aki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet…

Ebben az Igében két fontos üzenet van a számunkra: 1. Engedelmességgel mutatjuk meg a szeretetünket az Úr iránt, ha a test cselekedeteit megöldököljük. Dávidnak azt mondta az Úr, 2Sám 12,10: ne távozzék el a fegyver soha házadból, mivel megutáltál engem, és a hitteus Uriás feleségét elvetted, hogy feleséged legyen.

2. Az Úr akkor ad kijelentéseket, hogy Őt jobban megismerjük, ha megtartjuk az Ő parancsát, megöldököljük a test cselekedeteit.

3.) A testünk fegyelmezése

Az előbbiekből következik, hogy a testünket szigorúan fegyelmeznünk kell!  Pál apostol nagyon keményen bánt a testével, hogy rákényszerítse az Úr szolgálatára. Azt írja: 1Kor 9,27a: megsanyargatom testemet (= behúzok a szeme alá, kiütöm) és szolgává teszem… Nekünk is ezt kell tennünk, nehogy méltatlanná legyünk (alkalmatlanná, használhatatlanná, megbízhatatlanná). Ez nem testünk öncélú sanyargatását jelenti, hanem Róm 6,12-13 Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek neki az ő kívánságaiban: Se ne szánjátok oda a ti tagjaitokat hamisságnak fegyvereiül a bűnnek; hanem szánjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek, és a ti tagjaitokat igazságnak fegyvereiül az Istennek. Ha engedünk a testünk kívánságainak, azok eluralkodnak rajtunk, és akkor a tagjainkat mintegy odaszánjuk a bűnnek. Isten pedig azt akarja, hogy a testünket Neki szánjuk, és a tagjaink az igazságnak fegyverei legyenek.

Gal 5,24: Akik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették (keresztre feszítették) indulataival (szenvedélyeivel) és kívánságaival együtt. Semmit nem ér, ha testünket külsőleg a keresztre feszítjük, de a kívánságait nem öldököljük meg.

Olv. Ef 2,1-10. egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban forgolódtunk, … és természet szerint haragnak fiai voltunk. Amíg a testünk kívánságát tesszük, a harag fiai vagyunk! De Isten megelevenített együtt Kr.-al! Kegyelemből tartott meg, nem a cselekedeteinkért! De ha már megtartott, ne tegyük azt, amit korábban!

A világ nem szereti Istent. A bűnt, a test kívánságát szereti. 1Ján 2,15-17 Ne szeressétek a világot, se azokat, amik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból. És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.

A testnek egy konkrét bűnét külön is megemlítem, mert az Ige is külön kiemeli, és ez a bűn nagyon elterjedt. 1Kor 6,13b: A test azonban nem a paráznaságnak [rendeltetett], hanem az Úrnak, és az Úr a testnek. A testünk az Úrnak rendeltetett! Az Ő rendelkezésére kell bocsátanunk! És megdöbbentő, hogy az Úr a testnek rendeltetett! Hogyan? 1Kor 6,15a: Nem tudjátok-e, hogy a ti testeitek a Krisztusnak tagjai? Ne becsüljük hát le a testünket, hanem fegyelmezzük!

Befejezés

Az ember test, lélek és szellem. Mind a három résznek fontos szerepe van abban, hogy az ember betöltse azt, amire Isten teremtette. A bűneset előtt az ember teste, és majd a hívő emberek feltámadt teste is belesimul Isten akaratába, céljába. Azonban a bűneset után az emberi test a bűn fészke lett.

Amikor valaki újonnan születik, a teste a Szt. Sz. temploma lesz, de a testében továbbra is benne marad a bűn. 1Ján 1,8: Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mi bennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mi bennünk. Az Úr azonban azt akarja, Róm 6,12: Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek neki az ő kívánságaiban. Bennünk van a bűn, de ne jöjjön elő, ne engedjünk neki. Erre azért van lehetősége a hívő embernek, mert benne lakik Isten Szelleme is. Gal 5,16-17: Mondom pedig, Szellem szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek! Mert a test a Szellem ellen törekedik, a Szellem pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek. Ezt a mindennapi harcot a test és a Szellem között csak az újonnan született hívő emberek vívják.

A test mögött sötét hatalmak állnak: Ef 6,12: Mert nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak. Emiatt ez a nemes harc sokszor nehéz, és életünk végéig tart, de ne fáradjunk bele!

Tegyük úgy, mint Pál apostol: 2Tim 4,7-8: Ama ma nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam: Végezetre eltétetett nekem az igazság koronája (győzelmi koszorúja), melyet megád nekem az Úr ama napon, az igaz Bíró; nemcsak nekem pedig, hanem mindazoknak is, akik vágyva várják az ő megjelenését.

Vagy tegyük azt, amit az Úr üzent a szmirnai gyülekezetnek! Jel 2,10: Légy hív mind halálig, és neked adom az életnek koronáját (győzelmi koszorúját)! Ámen.